Az egész életünket átható tanulás tágabb értelemben minden olyan tevékenységet és megismerési folyamatot magában foglal, amely a képességek fejlődését és a személyiség gazdagodását eredményezi.
Az emberre jellemző tanulás ismeretszerzést, információgyűjtést jelent, mely alatt az információs csatornák (pl. érzékelés) megnyitását, az információk befogadását, ezek összekapcsolását más korábbi információkkal, a tömörített információk magasabb (fogalmi, gondolati) szintre emelését, és ezt követően a viselkedés befolyásolását értjük.
A TANULÁSI ZAVAR TÜNETEI
„Speciális tanulási nehézségekről vagy összefoglaló névvel tanulási zavarokról olyankor beszélünk, amikor az átlagos vagy éppen átlag feletti intelligenciájú gyerek az optimális iskolai vagy nevelési körülményektől függetlenül a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutat. A nehézségek jelentkezhetnek az olvasás, az írás és a számolás, ill. a kitartás, az impulzivitás vagy a szervezőkészség területén.” (Séra és Bernáth, 2004; 267. o.) A szerzők hangsúlyozzák, hogy nem értelmi fogyatékosság, nem érzékszervi fogyatékosság és nem kulturális tényezők állnak az elmaradás hátterében.
A tanulási zavarban vagy rendellenességben szenvedő gyermek általában többféle tanulási zavar jeleit és tüneteit mutatja.
A viselkedés, az aktivitás területén mutatott zavarok: impulzivitás és hiperaktivitás. A gyermekek nem tudnak nyugodtan ülni, aktivitásszintjüket szabályozni, zavarják az órát, más gyerekek tevékenységét. Alacsony toleranciával rendelkeznek. Mozgásuk rendezetlen, koordinálatlan.
Figyelemzavarok: hullámzó, változó intenzitású figyelem. A beérkező ingerek közül a gyermek képtelen szelektálni vagy éppen megtapad egy - egy folyamatnál.
A percepció zavarai: Gestalt látás, rész-egész viszonyának, alak-háttér viszonyának, formák, arányok észlelésének nehézsége, különböző modalitású ingerek esetén az átfordítás nehézsége (pl. diktálás után nem tud írni, vagy olvasott szöveget nem tud elmondani).
A mozgáskoordináció nehézségei: nemcsak a nagymozgások (összerendezetlen nagymozgások, az egyensúly bizonytalansága), de a finommozgások terén is jelentkezhet, mely jelentősen nehezítheti az írásmozgás pontos kivitelezését. Jellemző a kusza írás, a nehézkes és görcsös írásmód, az egyenetlen betűnagyságok.
A téri orientáció zavarai: testséma, lateralizáció problémái, melyek jelentősen megnehezítik a téri tájékozódást.
A nyelvi működés zavarai: gyenge beszédartikuláció, beszédészlelés, szegényes szókincs, kifejezőkészség, szótalálási nehézség, széttagolt beszéd. Nyelvtani szerkezete fejletlen. (Balogh, 2006).
Másodlagos tünetek: szorongás, kudarcorientált, gátolt, visszahúzódó vagy agresszív viselkedés.
Az emlékezet zavarai: nehezen tartják meg gondolataikat, hosszabb utasítások esetén összezavarodnak. Az emlékezeti funkciók nehézsége gátolja az olvasás folyamatát.
A gondolkodás problémái: Felfogóképességük korlátozott, logikai érvelésük, általánosítási, szabályalkotási képességük gyengébb. Ezek a gyerekek passzívabbak, önállótlanabbak, több tanári vezetést igényelnek.
Amennyiben gyermeke tanulási nehézséggel küzd, hívjon minket
A tanulási zavarokat a részképesség kiesések alapján három fő csoportba sorolhatjuk diszlexia (olvasási zavar), diszgráfia (írás zavara), diszkalkulia (számolási zavar).
DISZLEXIA
„Az intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezetei okok különböző összefonódásában található meg, valamelyik tényező dominanciájával. Az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi. Hiányosságaik (a látási, hallási észlelés, a sorozatelrendezés, a mozgásos összerendezettség, az irányok, a téri tájékozódás eltérései) a diszlexia kiváltó tényezői lehetnek. A legújabb nézetek a fonológiai feldolgozás (szavak megjegyzése, hangzási képük tárolása és előhívása), a tagolás (szavak szótagokra, beszédhangokra bontása) zavarát, a szókincs szegénységét említik. A diszlexiások és a kezdő olvasók hibázásai (például betűcsere, kihagyás, betoldás) azonosak, a különbség a tünetek mennyiségében, arányában és fennmaradásában van. A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek.” (Gyógypedagógiai lexikon, Mesterházi 2001)
DISZGRÁFIA
A Gyógypedagógiai lexikon (Mesterházi, 2001) meghatározása szerint az „írászavar; jellemzője a rendezetlen, görcsös, hibás, nehezen olvasható írás, a szabálytalan betűalakítás. Az írásképesség, azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének eredménye; nagyfokú észlelési aktivitást, mozgásminták anticipációját igényli. Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségétől. A diszgráfia összetevői a tartási és egyensúlyi folyamatok, az izomtónus-szabályozás, az ujj- és kézmozgás, a szem-kéz koordináció, a külső szemizmok, a testfeleket összehangoló kétoldali integráció, a kinesztetikus, auditív és téri észlelés folyamatának zavarai. Óvodáskorban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar. Képességfejlesztéssel jól orvosolható.
DISZKALKULIA
A specifikus számolási zavar főbb tünetei: „különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok (például az invariancia, a mennyiségállandóság elve) megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége, miközben más teljesítmények, így az olvasás-írás, idegennyelv-tanulás, rajz, jó színvonalú. (Gyógypedagógiai Lexikon, Mesterházi, 2001)
A tanulási zavaroktól elkülönítik, de ahhoz neurológiai hátterében és jellemző tüneteiben is hasonló, s a tanulási zavarokhoz gyakran társuló tünetegyüttes a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (attentional deficits hyperactivity disorders), az ADHD.
